| „Az Úr megtestesülése utáni hatszázhetvenedik évben, száz évvel Attila halála után, a nép nyelvén magyarok vagy hunok, latinul pedig hungarusok, III. Constantinus császár és Zakariás pápa idejében ismét benyomultak Pannóniába.” |
| Képes Krónika |
| A magyar krónikák még olyan részletekről is beszámolnak, miszerint Edömén, Ede a testvére, aki Csaba fia, tehát Attilának az unokája, még megérte a magyar honfoglalást, és házanépével együtt is visszatért Pannóniába! Hogyan volna mindez lehetséges, ha Attila halála és a magyar honfoglalás között nem 100 vagy 104, hanem 442 (!) esztendő telt volna el, amint az a hivatalos kronológiából következik?! Nyilvánvaló, hogy sehogy sem! A következtetés tehát kézenfekvő: Vagy a magyar krónikák állítanak valótlanságot, vagy meghamisították az időszámításunkat, mint ahogy azt Heribert Illig feltételezi!” |
| Kálti Márk a magyar honfoglalást a Krisztus utáni 677-es évre rögzítette. Logikájából azonban levezethető egy másik honfoglalás-dátum is! Ha Attila halálának Képes Krónika szerinti dátumához, vagyis 445-höz hozzáadjuk azt a 104 évet, ami Attila halála és a magyarok második bejövetele között szerinte eltelt, akkor eredményként az 549-es dátumot kapjuk! (445 + 104 = 549) Kézai Simon 1272-ben írt krónikájában a magyar honfoglalást már jóval későbbre, a Krisztus utáni 872-es esztendőre rögzíti! Felmerül a kérdés: Van-e a kapcsolat a két dátum között? Nos, e két dátum tulajdonképpen egy és ugyanaz, csak az egyiket (549) a Krisztus születése óta eltelt években kell érteni, míg a másikat (872) a Nagy Sándor halála óta eltelt években! Nagy Sándor ugyanis Kr.e. 323-ban halt meg, s tudjuk, hogy a halála évétől útnak indult egy időszámítási rendszer. Ha valaki a középkor során következetesen a Nagy Sándor halála óta eltelt években gondolkodott, akkor pontosan 323 évvel nagyobb dátumokat használt, mint azok, akik már Krisztus születésétől számították az időt! |
| Tehát: |
| 445 - Ekkor halt meg Attila a Képes Krónika szerint. 104 - Ennyi év telt el Attila halála és a magyar honfoglalás között a Képes Krónika szerint. 323 - Ennyi év a különbség a Nagy Sándor halála utáni időszámítás és a keresztény időszámítás között. 872 (445 + 104 + 323) - Kézai szerint ekkor volt a magyar honfoglalás!!! |
| Könnyen elképzelhető tehát, hogy a középkorban szándékosan vagy véletlenül összetévesztették e két párhuzamosan futó időszámítási rendszert! Még tudták, hogy mi az éppen aktuális évszám, de hogy ezt Krisztus születésétől kell-e érteni, vagy Nagy Sándor halálától, az már nem volt világos! A kereszténység terjedésével általánossá vált a keresztény időszámítás, de úgy, hogy a régi Nagy Sándor-féle dátumok megmaradtak, csak a továbbiakban keresztény dátumokként értelmeződtek! |
| Így aztán mára megmaradt a kérdés, hány évesnek számít a honfoglaláskori lovasíjász bőrcsizma? |
ÁRPÁD NAGYFEJEDELMÜNK 907. július 7. 2007. július 7. |
 |
| A legjelentősebb európai dinasztia megalapítójának 1100 éves jubileumára emlékezik nemzetünk. Árpád nagyfejedelmünk 1100 éve, 907. július 7-én adta vissza lelkét Istennek. A magyarok kisebb csapatokban véletlenül rohanták meg az ellenséget, s éppen oly gyorsan száguldottak vissza táborukba, mind roham közben a német táborra, mind visszavonulásukkor üldözőikre szakadatlan nyilazva. Éjjel nappal, jobbról balról, mind addig folytak a csatározó támadások, míg az ellenség e folytonos zaklatásban kifáradva erejét és bátorságát nem vesztette. Ekkor minden oldalról tömeges rohamot intéztek a lankadt bajorokra, s augusztus 9-dikén a megvívott tábort összetiporták. Dietmár érsek, Ottó és Zakariás püspökök s több főpapok a viadal helyén halva maradtak. Még azon éjjel a legnagyobb csendben átúsztatott a Dunán a magyar hadsereg, s másnap hajnalban, mielőtt Luitpold a túlparti szerencsétlenségről értesülhetett volna, ennek táborát is fölveré, zavarba hozá s csaknem egészen megsemmisíté. A fővezéren s Eisengrin királyi főasztalnokon kívül tizenkilencz bajor főúr esett el a viadalban, s ezrenként borították a csatatért a németeke tetemei,. kik közül csak kevésnek sikerült Ensburgba Lajos királyhoz menekülni. A bajor nemesség színe ott veszett.Harmad nap a hajóhadra került a sor. Ezt a fedező hadosztályok tönkre tétele után kétségbeesés szállá meg s a magyarok győzelme e napon az előbbieknél még könnyebb lőn. Sieghard herczeg csak futással menthette meg életét; Rathold, Hattó és Meinhard a halottak közt maradtak. Így a magyarok három nap három sereg fölött ünnepeltek tökéletes diadalt. |
| A MAI EURÓPAI NÉPEK KÖZÖTT KEVÉS AZ AMELYIK 1100. ÉVFORDULÓT ÜLHET! |
| 895. tavaszán indulnak meg a törzsek 1200-1800 km útra, és ugyanezen év őszén elfoglalták helyüket a Kárpát- medencében. Ily nagy területre kiterjedő és egy vezérlő fejedelem akaratának enedelmeskedő hadműveletnek újabb példája csak Napóleon idejében ismétlődik meg. |
| ÁRPÁDHOZ HASONLÓ HADVEZÉR HÉT ÉVSZÁZADON KERESZTÜL NEM TALÁLHATÓ EURÓPÁBAN! |
| A magyar állam megalakulását, megerősödését a nyugati országok vezetői gyűlölködve nézték, és az új szomszéd megsemmisítését tűzték ki célul. Luitpold bajor őrgróf szövetségeseivel 907. májusában indult Magyarország ellen. Árpád a túlerőben lévő ellenséges sereget júliusban teljesen tönkreverte. Az ütközetben Pozsonynál súlyosan megsebesült, és július 7-én, 67 éves korában visszaadta lelkét Istenének. Négy daliás fiát áldozta fel a honvisszaszerzés és megtartás érdekében: Leventét a bolgár háborúban, Tarhost, Üllőt és Jutast a Pozsonyi csatában. |
| Árpád vezér 907-ben hunyt el, de személye minden magyar számára szent kell maradjon, mert neki köszönhetjük a Kárpát-medencei országunkat! |
